szombat, szeptember 23, 2017

Keresés

Reflexiók az Egri vándorgyűlésről

2451-32017 szeptemberének második hétvégéjén tartották meg Egerben a Magyar Közgazdász Társaság 55. Vándorgyűlését. Az eseménynek a város immár ötödik alkalommal biztosított helyszínt. Az idő elteltével nem csupán az Vándorgyűlés sorszáma emelkedik, hanem a résztvevőké is, és ebből kifolyólag a szekciók is szaporodnak.

A regisztrált vendégek száma idén meghaladta a 850-et, és három egész napos, illetve hét délelőtti és délutáni szekció kínálatából válogathattak. Ezek a következők voltak:
• Pénzügyek
• Gazdaságpolitika
• Társak vagy vetélytársak? – a robotok és az emberek viszonya
• Versenyképesség
• Eu-fejlesztések
• A bor jelene, jövője, nemzetgazdasági jelentősége
• Az ipar 4.0 kínálta lehetőségek és kihívások
• Logisztika
• Agrárium és élelmiszeripar
• Fejlődésgazdaságtan
• Fejlesztéspolitika
• A borágazat munkaerő-piaci sikerei és kudarcai
• Filantrópia és reciprocitás a modern gazdaságban – a megosztó gazdaság és a 4. ipari forradalom fenntarthatósági kihívásai
• Műemlékvédelem és műemlék-hasznosítás
• Mikorfinanszírozás és társadalmi vállalkozások
• Felelős vállalatirányítás
• Sportgazdaság

2451-4

 

A konferencián a határon túli partnerszervezetek is képviseltették magukat, így jelen voltak a Vajdaságból, Erdélyből és a Felvidékről érkezett közgazdászok is. Magyarországi szervezők számára sikerült felkeltenünk azt az igényt, hogy ezen szervezetek tagjai is aktívan vegyenek részt a vándorgyűlésen, például egy új téma a régiók gazdasága keretén belül.


A szekciók látogatottsága különböző volt. A hagyományosan megtartott témák iránt nagyobb volt az érdeklődés, az újabbakhoz, a gazdaságtudományhoz közvetlenül nem kapcsolódókon kisebb számú közönség vett részt. Sok évtizedes tapasztaltok alapján a legnagyobb figyelem a pénzügyi szekció előadásait övezte. Az előadók idén a pénzügy és az információs technológia összefonódásait és összefüggéseit járták körül. A témát napjainkban számos oldalról meg lehet közelíteni. A digitalizáció segíti az ügyfelek jobb kiszolgálást, gyorsítja és olcsóbbá teszi az ügyintézést, de növeli a kockázatot is. A cyber-bűnözés a napjainkra óriási kihívás elé állítja a szektor informatikusait. Az informatizáció másik velejárója a bankfiókok számának a csökkenése.

A felszólalók közül valaki azért az egyik alapproblémával is foglalkozott, mégpedig az ágazat jövedelmezőségével is. Európa gazdasága, így a bankszektor is, immár régen kilábalt a válságból, de az azt megelőző jövedelmezőségi szintet napjainkban már nem képes elérni. Ennek növelést vagy szinten tartását többféleképpen is el lehet érni. Az egyik fontos eszköz a minimális piaci részesedés elérése, ami az általános vélekedés szerint legalább 5%. A szekció egy panelbeszélgetéssel végződött, amelyen öt magyar bank csúcsvezetője vitatta meg a részben korábbi előadásokon is érintett problémákat, a szektor jövőjét érintő kérdéseket.

2451-2

TAN Khee Giap társigazgató, Asia Competitiveness Institute, a National University of Singapore professzora


A szekciók közül szintén nagyobb figyelmet kapott a gazdaságpolitikai. Ezen jellemzően globális, a világgazdaságot érintő, de magyar gazdaság, illetve a régió gazdaságával foglalkozó előadások hangzottak el. Jó néhány éve mind a közgazdász szakmát, mind pedig a közvéleményt komolyan foglalkoztató kérdés Magyarország eurózónához való csatlakozásának az ideális időpontja. Egy szakértő ezt a kérdést járta körül, és egyik példájában a szlovákiai tapasztalatokat vette alapul.


A kisebb látogatottságú szekciók közé tartozott a Műemlékvédelem és műemlék-hasznosítás. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a műemlékek a nemzeti vagyon legbecsesebb részei, és a megfelelő, állagukat megőrző hasznosításuk komoly bevételhez juttathatja nem csupán a központi költségvetést, hanem az adott műemlék környezetében élőket, a vidéki lakosságot is. A témakörben egy olyan előadó is járult a pulpitushoz, akinek asztalosi-restaurátori munkáival tájainkon is lehet találkozni.


A Vándorgyűlés kiemelkedő eseményei közé tartoztak a gyűlés kezdő, illetve záró előadásai. Az első beszédet Thomas J. Sargent közgazdász professzor, New York-i Egyetem oktatója, a 2011. évi Közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje tartotta. Témája tőzsdei befektetések kockázatának a csökkentése, illetve az értékpapírok túlárazásának, a tőzsdei buborékok kialakulásának a folyamata volt.

2451-1

Thomas J. Sargent

Utána Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke emelkedett szóra, aki a magyar monetáris politika utóbbi tíz évét értékelte, ami éppen az előző tőzsdeválság után telt el. Az első nap kiemelt előadói között kell még megemlíteni Kovács Árpádot, a Költségvetési Tanács elnökét. Ő tényszerű felszólalásában a magyar gazdaság aktuális állapotát értékelte. Az utolsó napnak két szónoka volt, Varga Mihály pénzügyminiszter és Heal Edina, a Google Magyarország vezetője. A pénzügyminiszter szintén a magyar gazdaságpolitikáról beszélt, annak irányát, az utóbbi évek eseményeit és további céljait mutatta be. Heal Edina mondandójának a központjában az innováció állt.


Valamennyi előadás gondosan előkészített, gondolatébresztő beszéd volt, és tartalmas időtöltést nyújtott a hallgatóság számára. A számos levonható konklúzió közül csak egyet emelnék ki: csupán gépkocsi-gyártásra alapozott gazdaság sérülékennyé teszi az országot. Ez nem csak Magyarországra lehet érvényes, hanem Szlovákiára is.

2451-5

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia