kedd, június 19, 2018

Keresés

A 10 éves fejlesztési terv margójára

2693

Oktatási rendszerünk nagyon sok kívánnivalót hagy maga után és megérett egy átfogó reformra. Ezzel a gondolattal szinte mindenki egyetért, mégsem sikerül megvalósítani.

A napokban viszont napvilágot látott a „10 évre szóló fejlesztési terv", illetve annak néhány eleme. A tervezet állítólag tartalmazza azt az elgondolást, hogy a tankötelezettséget egy évvel meg kellene hosszabbítani – lefelé. Ez azt jelentené, hogy a gyerekek beiskolázása 5 éves korban kötelezővé válna. Ez elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekek iskolába való beilleszkedését segítené, csakhogy ehhez az óvodai kapacitást kellene növelni.

A tervezet azzal is számol, hogy a belügyminisztérium hatáskörében működő intézmények az oktatási tárcához kerülnének. Magyarul ez az alapiskolák államosítását jelenti, hiszen az önkormányzatoktól állami hatáskörbe kerülnének és a helyi közösségeknek már nem lenne beleszólásuk saját iskolájuk működésébe. Az állam szempontjából ez azt is jelentené, hogy a finanszírozhatatlan, kis létszámú iskolákat egy tollvonással meg lehetne szüntetni, össze lehetne vonni, ki lehetne iktatni a hálózatból.

Állítólag az is felmerült, hogy pedagógusok helyett menedzserek vezetnék az iskolákat. Igen ám, de hogy vezethet bárki is egy iskolát, ha pedagógusként sohasem dolgozott?

A tárca vezetője szerint a finn modellt követnénk. Kitűnő ötletnek tartom, csak az a kérdés,hogy vannak-e az említett modell elvárásainak megfelelően felkészített pedagógusaink? A finn modell ugyanis a tanítás helyett a tanulásra összpontosít és ennek megfelelően alakul át a tanulási környezet is. A gyerekek egyéni haladási tervek szerint tanulnak és szükség esetén igénybe vehetik az iskola támogató rendszerét (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus).

Egy ilyen rendszert nem lehet csak úgy átvenni. Ezt a rendszert ki kell építeni és értelemszerűen a pedagógusképzéssel kell kezdeni. Korszerűsíteni kell a tanítóképzést és ki kell dolgozni a gyakorló pedagógusok élethosszig tartó továbbképzési rendszerét. Egy 2018 januárjában életbe léptetett rendelet viszont ennek ellenkezőjéről szól, hiszen a pedagógusok továbbképzésének rendszerében megszerzett kreditpontok érvényességét hét évről élethosszigra változtatta. Már nem kell hétévenként megújítani, nem kell további képzéseken részt venni. Hogy lesz ebből élethosszig tartó tanulás?

A fejlesztési terv céljai nagyratörők: színvonal, hozzáférhetőség és modernizálás. Az eddig kiszivárgott elképzelések viszont nem ebbe az irányba mutatnak.

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia