Idén május elsejétől Ausztria megnyitja munkaerőpiacát a szlovákiai (illetve magyar és további 6 ország) munkavállalók előtt. Ekkor ér ugyanis véget a 7 éves átmeneti időszak, mely során Bécs korlátozhatja a 2004-ben az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok munkavállalóinak szabad mozgását. Májusig ugyanis, ha a „sógoroknál” szeretnénk dolgozni, munkavállalói engedélyre van szükségünk, ami sokak számára elrettentő hír.
Ha megpróbáljuk átnézni a változás jelentőségét, jobb, ha előtte megismerkedünk az eddigi rendszerrel. A munkavállalói engedélyt a munkaadónak a Munkaügyi Hivatalnál (AMS) kell kérvényeznie. Az engedély rendszerint egy évig érvényes és nagyjából 20 euró költséggel jár. Ez az engedély a munkaadót hatalmazta fel, hogy adhat munkát, nem pedig a munkavállalót, hogy egy évig kedve szerint dolgozhat Ausztriában. Az egy év eltelte után lehet megkapni a letelepedési engedélyt, illetve az engedélymentességi igazolást, melyekkel már biztosított a szabad munkavállalás. Emellett rengeteg egyezmény és államközi megállapodás garantálja az időszakos munkavállalás lehetőségét, gyakornoki programokat és a határ menti munkavállalást. Akik több éves szakmai tapasztalattal bírnak és az osztrákok által kijelölt hiányszakmák valamelyikében dolgoznak (pl. hentes, ács, daruvezető), ők könnyített eljárásban kaphatják meg az engedélyt.
Május elsejétől megszűnik ez a rendszer és mindenféle korlátozás nélkül lehet munkát vállalni. Ez a tény azonban semmit sem változtat az osztrák cégek munkavállalókkal szembeni követelményein. Még a magasan képzett munkaerő számára is elvárt a német (és bizonyos pozíciókban az angol) nyelv magas szintű ismerete.
Az engedély megszűnésének következtében emelkedni fog az Ausztriában dolgozó magyarok, szlovákok száma. Emellett nem csak az a tény szól, hogy az osztrák átlagbér majdnem háromszor magasabb a szlováknál, hanem sokak számára maga a karrierépítés is egy meghatározó tényező.
A 2004-es EU-csatlakozás következtében, mikor Nagy-Britannia megnyitotta munkaerőpiacát, rövid idő alatt tízezrek indultak el az országba szerencsét próbálni. Ezek nagy része „kalandor” volt, akik nemegyszer nyelv és munkatapasztalat hiányában indultak útnak. Ezek közül sokan pár hónap alatt visszajöttek, de a szerencsések, akik megfelelő munkát találtak, maradtak. Valószínűsíthető, hogy közülük is néhányan otthagyják angliai munkahelyüket és inkább a szomszédos Ausztriában próbálnak elhelyezkedni. Emellett nem csak az a tény szól, hogy az osztrák életszínvonal nem különbözik lényegesen a brittől, hanem a távolság is, hisz a sok ingázó mellett a távolabbi helyeken dolgozók is probléma nélkül haza tudnak utazni hétvégére, míg korábban csak évente párszor tudtak találkozni. Az ő számuk nem valószínűsíthető túl magasnak.
A magasan képzett, illetve több éves munkatapasztalattal rendelkező munkavállalók számát tekintve az osztrák munkapiacon csak kis mértékű növekedés várható, hisz ők már korábban is könnyített eljárással tudtak munkát szerezni, és általánosságba véve elmondható, hogy közülük, aki akart, tudott is munkát kapni, hiszen e téren még az engedélyezett keretszámok sem voltak teljesen betöltve. Itt fontos hozzátenni, Ausztria inkább negatív hírnévre tett szert az engedélyezési procedúrának köszönhetően, hisz sokak számára egyszerűbb volt valamelyik más EU tagországban munkát találni, melyek már korábban megszűntették a korlátozásokat.
Véleményem szerint az osztrák munkapiacon átmenetileg megnövekszik a munkakínálat, mely főleg az alacsony szakképzettséget és nyelvtudást nem igénylő munkák terén fog jelentkezni. Ezzel az osztrákok is tisztában vannak, ezért már most szorgalmaznak olyan törvények meghozatalát, melyek végképp kizárják a bérdömping lehetőségét, és melyet a szlovák kormány is kritizált.
Hosszabb távon azonban nem várható jelentős változás. Nem fognak beigazolódni azok a jóslatok, mely szerint rövid idő alatt munkát kereső emberek százezrei fogják elárasztani az országot. Inkább valószínű, hogy az új bevándorlók jobban hozzájárulnak a GDP növekedéshez, többségük pedig pár év elteltével visszatér hazájába illetve továbbáll másik országba.
Bizik Péter
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem felvidéki hallgatója
